Családi túra a Baltikumban

Augusztus 8.
Terv: Kirándulás, túra a Lahemaa Nemzeti Parkban

Reggelire Inga még zsemlét is sütött nekünk, pedig sok dolga volt aznap, barátaiknak, ismerőseiknek rendeztek aznap tenisznapot. Érkeztek is sorban a vendégek, játékosok, mi pedig megköszönve a szíves vendéglátást, elindultunk. Először a közeli Jägala folyó vízesésénél álltunk meg, amelynek nem annyira a magassága érdekes, inkább az, ahogy a mészkőrétegek látszanak a zuhatag felső és alsó részén.
Továbbmenve keleti irányban a Viru mocsárban tettünk egy 7 km-es gyalogtúrát. Útban odafelé sikerült az autópálya mellett végre egy jávorszarvast is látni! A gyalogtúra talán részben vagy egészen ugyanaz volt, amin három éve már projekttalálkozón diákokkal végigmentünk, csak azóta úgy tűnt, még újabbak a talpfák, amin mentünk. Továbbra is kellemes meleg volt, kicsit szeles-felhős, 25-27 fok, így az egyik mocsármedencében fürdőző nőt is láttunk.
Innen továbbindulva már éhesek voltak a gyerekek, ebédidő volt, így a már régebbről ismert Loksán keresztül Viinistu-ba mentünk, ahol három éve szintén jártam. A parton volt egy étterem, ahol a halleves és báránycomb kifejezetten jó volt.
Ezután már, a tervezettel ellentétben, nem akaródzott senkinek biciklizni, sem Käsmu-ba menni, ahol népünnepély volt, amúgy is három-négy óra felé járt már az idő. Így elindultunk Tallinnba, ahol egy rövid vásárlás után az apartmanhoz mentünk.
Ezt a szállást az airbnb-n foglaltam, mivel a tallinni kempinget a leírás és képek, vélemények alapján nem tartottuk megfelelőnek, úgy tűnt, inkább csak egy kavicsos lakóautó-beálló. Az 5-6 ágyas apartman 60 € éjszakánként ötünknek, egyszerű, de minden szükséges van (wifi), valamint ingyenes a ház előtt a parkolás. A belváros 10-15 perc gyalog, nagyon egyszerűen megközelíthető. Kis túlzással azt mondhatjuk, a szobából a tengerre látunk, két fát kellene hozzá kivágni, és valóban.
Ma is meglett a 15-16 km gyaloglás, mivel a viszonylag korai érkezés miatt még bementünk a városba is. A városfalhoz érve belefutottunk a virágfesztiválba, majd elsétáltunk a városházához, a Katarina-átjáróhoz, megmutattam a többieknek az Old Town Hostelt, ahol annak idején aludtunk, megnéztük az Estonia kompkatasztrófa emlékművét, majd visszamentünk a szálláshoz. Ez egy nagy apartmanház, alsó részén például egy kis pizzázóval, ahol ettünk egyet. A belvárosban már inkább ausztriai árak lettek volna, ez olcsó volt. Még majdnem mindenkinek volt kedve legyalogolni a tenger irányába megnézni, hogy honnan jött korábban az a sok ember: egy park mellett a régi hajógyár van előttünk, amelynek próbálnak értelmes funkciókat adni. Van itt yacht-kikötő, koncertterem, divatosnak látszó étterem egy romos épületben. pont mint a Soul kitchen c. filmben.
Holnap megnézzük részletesen is a várost.
Nap nénije: kulcsos lány, Annela, aki beengedett bennünket az apartmanba. Nap bácsija: a mocsártúra közepén a szembejövőket elengedve félre kellett állni. Egyszer egy fiatal pár jött szembe nagy hátizsákokkal, a fiú meglátva Zoli Fertőd feliratú pólóját, rögtön mondta angolul, hogy ő volt ott tavaly.