Augusztus 5.
Terv: utazás Vilniusból Valmierába (Lettország), kb. 390 km

Kedd este még Zoli bebiciklizett a városba, és kiderült, hogy mindez a kempingből az első szakasz, egy hí d és kicsit rosszabb út kivételével, gond nélkül megtehető egy szép parkon át. 8 km-es kerékpárút vezet Vilnius központjába. Az otthon maradók megfigyeltek egy spanyol-francia kis csapatot, akik old timer Citroenekkel érkeztek és meghökkentő gyorsasággal vertek sátrakat és már vacsoráztak is. Mindeközben tanúi voltunk angol kisgyerekek további rendetlenkedéseinek, akik csapatostul, 8-15 kisgyerek együtt, mindenfélét csinálnak a kempingben. Például teleszórták kaviccsal a mosogató-étkezőrészt, feltehetőleg ők dobtak a wc-be elemet és rengeteg papírt, szanaszét szórták a játékaikat a füvön, és senki nem szedte össze, de találtunk félig elnyalt nyalókát, eldobott kenyérhéjat, szalvétát is. Úgy tűnik, egy nagyobb csapat angol-ír család van itt hosszabb ideig, ez magyarázhatja a több füvön álló mosógépet is. A férfiak reggelenként nyilvánvalóan elmennek közösen munkásruhában valahová dolgozni, a nők maradnak a gyerekekkel.

Reggel pakolás után továbbindultunk Lettország felé, ahol a Gauja-patak melletti Valmiera volt az úti cél. A via Baltica úton haladtunk sokáig, amely a három fővárost köti össze.  Ez részben autópálya, de az itt kicsit mást jelent, mint otthon. Van rajta sok buszmegálló, ahová az emberek a környező településekről, tanyákról kigyalogolnak; rendszerint nincs felhajtósáv; nincsenek felette hidak, a feljutás az egyik pályára akár visszafordulással (!), kanyarodással is történhet, tehát ha haladunk északnak és egy nyugatra fekvő településre kívánunk lefordulni a pályától balra, akkor a belső sávból kanyarodunk a másik irányba, kicsit megyünk visszafele és aztán hagyjuk el a pályát. Ilyen gyér forgalomnál ez persze érthető is.

Rigát is megközelítettük a körgyűrűn, de majd visszafelé nézzük meg. Lehet arra számítani, hogy az utak mellett rendszeres időközönként vendéglők vannak, de gyakran nincsenek kitáblázva előre. Most egy örmény étteremben ettünk, nagyobb adagban szintén jóízű ételeket, 50€-ért.

A Baili központot hamar megtaláltuk Valmiera mellett, ez tulajdonképpen egy téli-nyári központ. Itt van Lettország síközpontja, 70 méterrel a tengerszint felett, ebből 60 m a pálya, plusz a ház teteje. Van sífelvonó is, egy sísánc, bár réginek tűnik és minden rendkívül ápolt és gondozott. Sátorral alig van valaki, így jó nagy füves placcunk van, szinte saját fürdővel, zuhanyzóval.  Kevés ilyen szép kempinges szállásunk volt még. Mindez 20€ éjszakánként. A sátor mögött kiserdő, szélén málnát lehet enni bokorról. Medvékről nem tudunk. Rovarok vannak, füstölőket begyújtottuk, eddig jó hatásfokkal működnek.  Hárman voltak itt érkezésünkkor, egyikkel németül, másikkal oroszul, harmadikkal angolul beszéltünk és egyeztettük a holnapi kenutúrát.

Később bebicikliztünk a városba, nagyon szép, virágos, rendezett település ez is. Szép a folyópart, fölötte van egy vár, kerékpárút mindenhol. Bementünk egy bevásárlóközpontba körülnézni és holnapra útravalóért. Amíg mi ruhákat nézegettünk az egyik a boltban, a fiúk lenn, várakozás közben, ByAlex Kedvesem-jét hallották a helyi rádióból!
Nap bácsija: reggel Vilniusban a bolt előtt egy bácsi igen dicsérte a Marci biciklijét és kért sörre még öt centet, annyi hiányzott neki. Többet nem is fogadott el. Pont aznap nem vittek magukkal zárat, így Marci nem ment be a boltba. Nap nénije: Valmierában pénztáros: oroszul beszélt és adott valami sorsjegyet.

Baili kemping

Valmiera - kerékpárút és központ