Augusztus 2.
Terv: utazás Raszynból Vilniusba, kb. 471 km

Vasárnap reggel negyed nyolc körül már elindultunk Raszynból, hogy Varsót megkerülve Litvánia felé haladjunk. Négy éve jártunk már a fővárosban, ahhoz képest azt tapasztaltuk, hogy komoly útépítések zajlottak a város körül, bár az egész útra igaz ez, amerre jártunk. Rendszerint kétszer két sávos utak vannak, ha nem, akkor is széles, jó aszfalton lehet haladni. Azoknál a városoknál, ahol legalább két út fut össze, szinte mindenhol kész az elkerülő út, vagy éppen épül.

Útközben egy kávézóban reggeliztünk, majd Lomza-n és Augustow-on keresztül az Ogrodniki határátkelő felé mentünk. Az utolsó szakasz különösen szép volt, erdők vagy tavak mellett vezetett az út. Litvániába átérve nagyon lecsökkent a forgalom, a sűrűn lakott településeket elszórt tanyák váltották fel. Az országba beérve azonnal volt egy információs épület prospektusokkal, wc-vel.

Közben az órát is előrehajtottuk, így majdnem négy óra lett, mire Valkininkai-ban egy kis étteremben megebédeltünk. Előtte olvastunk mindenfélét a litván ételekről és felszolgálásról az útikönyvben, így volt mit tesztelni: kértünk egy napi levest, ami végülis egy gazdag sóskaleves lett, de a felszolgáló nem tudta elmondani angolul, mi az. Nem baj, Zolinak ízlett. Kértünk cepelinai-t: erre azt mondta a felszolgáló, hogy már csak egy fél van. Kértük. Kértünk még koldinai-t, ami húsos derelyeszerű étel volt most, krumplis blyni-t, ami palacsintaféle, hasonló a cicegéhez, ezen kívül két adag húsos ételt. Az ételek nem egyszerre jöttek, de végül minden elfogyott. Végül összesen vízzel együtt fizettünk 22.70 €-t.

Útközben még láttunk megint egy balesetet – fehérorosz előzgető karambolozott, korábban még minket is előzgetett -, azon kívül sok vicces településnevet, mint Kukiskés, Rudiskés, stb. Beleolvastunk az útikönyvbe is, kiderült, hogy a Jó estét! az Labas vakaras, mondjuk lettül meg majd Lab vakar lesz.

A Vilnius-i kemping nincs messze a folyóparttól, nyugodt környéken van. Ahhoz képest, hogy a balti országok alapvetően laposak, mégiscsak sokat kellett dombnak felfelé tekerni, mikor főzés és vacsora után elmentünk felfedezni, hogy hol van bolt. Nagyon jó kis kemping, egyszerűen megoldva, konténerekben vannak a kiszolgáló helyiségek. Jó volt a fogadtatás, percek alatt bejelentkeztünk, azonnal adtak térképeket. A három éjszakára fizettem összesen 63.50 € -t, árammal, wifivel együtt. A szomszédunk egy magányos német, aki két hónap alatt felment a Nordkapp-ig, majd lejött a Balti államokba, tett egy hajókörutat Stockholmba és Szentpétervárra, bejárta a három országot és holnap indul hazafelé. Mindezt egy átalakított régi VW kisbuszban, amiben alszik. Rengeteg nemzet van itt, sok-sok lakóautó, van, aki mosógépet is hozott és ki van állítva a fűre (?).  Van ír, angol, német, olasz, francia, lengyel és épp most láttam meg egy osztrákot is.
A nap bácsijának a szomszéd német lett megválasztva, bár lett volna több jelölt is. A nap nénije egy rendőrnő, aki nem állított meg bennünket, csak mosolygott ránk. Sorban megállítottak a határ közelében majdnem mindenkit, nekünk csak intettek. Szerintem csak nem akartak velünk küszködni, nyelvileg. Érdekes még, hogy a rendszámtáblánk nagyon hasonlít a litván táblához, legfeljebb második ránézésre derül ki, hogy mégsem litván.

Első litván éttermünk

Áll a sátor a Vilnius-i kempingben