Augusztus 21.
Terv: hazautazás Vilanow (Lengyelország) - Fertőd kb. 620 km

Nem volt gond reggel az időben történő elindulással, mivel szabályosan kifüstöltek bennünket a szobából. Már este észrevettük, hogy nyitott ablaknál füstszag jön be, mintha égetnének valamit. Reggel 6 körül aztán szénlapátolásra ébredtem, kihajoltam és a következőket láttam: közvetlenül alattunk van egy kazánház; egy bácsi éppen kilapátolta egy talicskába a még füstölő szénhamut és kipiszkálta belőle az el nem égett (üveg? fém?) darabokat, majd eltolta 50 méterrel arrébb és leborította. A meleg levegő fölfelé száll, egyenesen az ablakon be hozzánk. Én nem értettem, hogy minek kell augusztus közepén szénnel fűteni, de Zoli szerint lehetséges, hogy ezen a vidéken így csinálnak meleg vizet. Utóbb próbáltam elmagyarázni a recepciósnak, hogy ez nem tetszett, de semmilyen nyelven nem értette meg/ nem akarta megérteni. Mindenesetre a reggelinél a kenyér jó volt, 100 zlotyval kevesebbet fizettünk, így az egész alváskaland 250 zlotyba, azaz nagyjából 18.000 forintba került ötünknek.

Szállás oldalról - még mászófal is van

A nyitott ajtó a kazánház, felette látszik a rendszeresen kiáramló füst nyoma, afölött a szobánk ablaka.

Ide borította a jóember a hamut, a füst ugyanúgy az épület felé jött.

Vorne hui, hinten pfui - mondaná a német. Ez a szép bejárati rész.

A hazautazás rendben megtörtént. Nem sokkal nyolc óra előtt már úton voltunk, az első két-három órában most is nagyon jól haladtunk. Aztán kicsit vásárolgattunk Zory-ban, másfajta füzetek, lengyel karamella, ebédre valók, és kicsit lelassult a tempó. Még jobban a csehországi rövid szakaszon, ahol most haladni próbáltunk, hátha ott gyorsabb, de nem. Kifogtunk kétsávos úton egy silózót húsz kilométeren át, majd átérve Szlovákiába Cadcánál voltak dugók útépítés miatt. Megkönnyebbülés volt elérni Zsolnát (Zilina), ahol végre elkezdődött az autópálya és a rövid osztrák szakasz után az ismerős diszkrét döccenőkkel beértünk a pomogyi határátkelőn át Magyarországra, háromnegyed hat körül.
Nap bácsija: hamuzós bácsi
Nap nénije: bolti pénztárosnő a lengyel Auchan-ban. Bűntudatunk lett, annyi nylonzacskót elhasznált a vásárlásunkkor, még ha környezetbarát is. Ott az a szokás, hogy a pénztáros rögtön zacskóba pakol mindent, pedig most kivételesen nem felejtettük el bevinni a bevásárló táskánkat sem.

Összegzés

A három hét alatt 4766 km-t tettünk meg összesen, hat fővárost érintettünk vagy néztünk meg. Egy-egy éjszakai szállás átlagosan fejenként nagyjából 7.50 euróba került.
Árak: olcsóbb vagy nagyjából annyi mint itthon, kivéve talán a fővárosok központjában található éttermeket. Helsinki minden szempontból drágább, de oda csak egynapos kirándulást tettünk. Az üzemanyagáraknál a diesel árait figyeltük, minél északabbra megyünk, annál olcsóbb, Észtországban 0,96 -ért tankoltunk egy liter gázolajat, amúgy az itthoni áraknál kicsit kevesebb volt végig, 0.96 - 1, 1.. között. Legolcsóbban enni Litvániában lehet.
Egyéb megfigyeléseink:
- Nem jellemzőek a kenyérboltok a balti országokban, friss pékáru a reggeli nyitásra sincs sok a boltokban, inkább délután, estefelé van választék. Mindenhol jó a szeletelt rozskenyér, sokáig eláll. Viszont rá lehet unni.
- Ivóvíz nem mindenhol jóízű, főleg Jürmalában nem. Ahol nem isszák a csapvizet, a boltokban feltűnő helyen nagyobb ballonokban árulnak ivóvizet.
- Szúnyogok: a tajga miatt azt gondoltuk, több lesz, rá is készültünk, de a sátor elé kihelyezett füstölőn kívül semmi másra nem volt szükségünk. Még a mocsártúrán sem.
- Időjárás: még soha nem volt nyaraláson ennyire tökéletes időnk. Három héten át egy nap kivételével ragyogó napsütés, napközben jellemzően 22-26 fok.
Három szép, felfedezésre érdemes kis ország néhány nevezetességét jártuk be. Ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a nyugodt, turisták által nem elárasztott helyeket, olcsó árakat és a sűrű fenyőerdőket.