Augusztus 7.
Terv: utazás Valmierából Tartu-n át a Lahemaa Nemzeti Park közelébe, Észtországba, kb. 320 km összesen

Péntek reggel időben keltünk, reggeliztünk, sátrat bontottunk, majd kilenc órakor már úgy indultunk el Valmierából, hogy a szélvédőt is lemostuk egy benzinkútnál. Hamar átértünk Észtországba Valgánál, és a megszokott tájakon utaztunk tovább Tartuba: fenyvesek-nyírfások, gabonamezők, tanyák, kisebb települések. T artuban a folyóparton a vásárcsarnok mellett parkoltunk le, ahová rögtön be is néztünk, mit árulnak itt egy piacon. Főleg húst, zöldségekből furcsa zöld héjú nagy hüvelyű babot például, de van még helyi eper és más bogyós gyümölcs, na meg sok kapor.

Azt gondoltuk, hogy a belváros nagyobb, de valójában egy sétálóutcán, a városháza előtti téren és az egyetem épületén kívül máshová nem mentünk, múzeumba nem készültünk. Ezért továbbindulás előtt ebédeltünk az egyik étteremben, ami az eddigiek közül a lista végére került.  Elsőnek a második fogásnak rendelt almás-karamellás palacsintát hozták ki, úgy általában jellemző volt a sózás hiánya az ételekre, a szoljánka leves viszont egész jó volt, bár a benne lévő fekete olajbogyó karikákat nem értettük.

Ezután haladtunk tovább északnyugatnak, egész hamar, délután négy felé odaértünk ismerőseinkhez, akik a Finn-öbölbe nyúló egyik félszigeten, a tenger közelében laknak. Inga szintén tanár, együtt voltunk egy projektben, emellett szerkesztőként is dolgozik újabban, cikkeket fordít. Nagyon szép tanyán laknak benn az erdőben. Itt beszélgettünk, a fiúk nagy lelkesen nekiálltak teniszezni és egész jól belejöttek. Lementünk a strandra is, de a víz nem túl meleg, és mire leküzdöttük volna az első köves szakaszt, addigra a medúzákat találtuk ijesztőnek, így végül  nem fürödtünk. Ingáék minden reggel ezen a héten, mert jó az idő, lemennek és úsznak egyet, minket is hívtak.

Később vacsoráztunk, ekkor már fél 10 volt, de a nap éppen lement. Lazacot ettünk és volt mellé olyan nagyhüvelyű bab is, amit Tartuban és Inga kertjében is láttunk. A hüvelyét nem eszik meg, csak a babot kell belőle kienni, finom. Vacsora után pedig várt minket a szauna, utána a hideg merülést csak az egyik gyermekünk csinálta meg a csapvízzel feltöltött kismedencében.

Nagyon szép kis házban, kényelmes szálláson meglehetősen későn mentünk aludni.
Nap bácsija: Tartuban egy kékeszöld szőke hajú fiatalember az étteremben. Nap nénije: Inga.

Tengerpart Neeme közelében

Ingának méhei is vannak

Kép Tartu sétálóutcájából

A Tartu-i egyetem főépülete

A fiúk teniszeztek

Tartu - vásárcsarnok

Házfelirat a Tartu-i sétálóutcán

Szobor a testarányokról

Tartu jelképe